1 Nem történt meg. Ennek valószínűsége jelentős.
2 Elvándoroltak. Ez a hátrahagyott felszerelések miatt lehetetlen.
3 Megölték őket, klasszikus halomralövéssel; bár ez esetben simán “jó hecc” is lehetne az indíték, a tettes pedig bármilyen környékbeli lakosokból összeállt banda; ez a nyomok hiánya miatt szintén lehetetlen.
4 Megölték őket, vegyi (esetleg biológiai) fegyverrel. Ez lehetett egy alacsonyan elszálló repülőgépről kipermetezett gáz vagy pára. Ez a többséggel, szabadban tartózkodókkal és kunyhóból kirohanókkal azonnal végezhetett. A repülőgép esetleg előbb tett egy kört figyelemfelkeltésül, hogy minél többen kijöjjenek a kunyhókból, ráadásul fegyver nélkül. Néhány túlélő így is lehetett, ezeket egy utólag küldött földi csapat a hullákkal együtt eltüntethette.
4/a Útban voltak, kellett a földjük valaki(k)nek. Nem néztem utána, de ha valami érdemleges létesítmény vagy tevékenység létezett volna ott azóta, valószínűleg felbukkant volna, tehát valószínűtlen.
4/b Kísérleti nyulaknak használták őket, vagy épp a harci gáz tesztelése céljából, vagy már korábban biológiai kutatáshoz; utóbbi eset megmagyarázhatná a kiásott sír(ok)at és látszólag éhen halt kutyákat, amennyiben az ezekre vonatkozó információ igaz.
Lehetett alkalmas harci gáz, és célba juttatásra alkalmas repülőgép akkoriban? Határozottan igen, az első világháborúban főleg mustárgáz már bevetésre is került, ennnek kifejlesztésével és gyártásával már korábban foglalkoztak (mérgező füsttel égő anyagokat már időszámítás előtt ismertek és néha be is vetettek). A közismert mustárgáz nem azonnali halált produkált, de esetleg már olyanok is létezhettek; és az első világháború után ráfeszültek további fejlesztésekkel újak létrehozásához, illetve a már ismertek jobb harci bevethetőségéhez.
Biológiai kísérletezés, esetleg biológiai fegyverkezés létezhetett-e? Igen. Szándékos fertőzés a mérgekhez hasonlóan már a történelmi időkben történt: ivóvíz, illetve annak forrása megfertőzése ürülékkel vagy tetemmel, fertőző beteg használati tárgyainak vagy ékszereinek ajándékba adása béketárgyalás ürügyén, várostromkor fertőző hullák átdobálása falakon, satöbbi. Szándékosan elszaporított és kiszórt “növénykártevő”, vagy betegséget terjesztő rovarok bevetése is már a korai időkben felmerült. Az első baktériumokat 1674-ben “fedezték fel”, 1880 körül már lehetséges volt kórokozókat elkülöníteni és szaporítani. Az első világháború idején már laboratóriumok működtek, ahol baktériumok tenyésztése és termelése is lehetséges volt, bár hadi célra akkor még főleg katonai álatállományt célozva vetettek be kórokozókat.
Kanadai lehetett a tettes? Simán, az első világháború után sok jelentős országban folytatódtak vagy indultak be vegyi és biológiai kutatások hadi célra is, és néhány kevésbé jelentős országban, mint például Kanada, sőt, ha hiszitek ha nem, a Magyar Királyság is. A második világháborúban már épp Kanada kezdeményezett bizonyos harcászati célú biológiai programokat, melyhez invitálására USA és Nagy-Britania is csatlakozott. A kanadaiaknak tehát akkoriban még nagyobb kísérleti tapasztalatuk volt ebben. Hozzátenném hogy nem feltétlenül kell államszervezetet sejteni egy ilyen eset mögött; “magáncég”, vagy akár jól fizetett csicskák csapatával rendelkező “magánszemély” is követhet el ennél nagyságrendekkel nagyobb szabású disznóságot.
Nem kell gyéren lakott vidékre és száz évvel régebbre menni, hogy saját területére piszkító vegyi és biológiai kísérletezőket találjunk, gondoljunk csak a skóciai Gruinard szigetre, mely a második világháborútól 1986-ig katonai lezárás alatt volt az ott kipróbált lépfene-fegyver sokáig fennmaradó fertőzésveszélye miatt, az 1979-es szintén lépfenés Szverdlovszk-i esetre, ahol a város területén volt az álcázott hadi bio-üzem, vagy amikor az USA által kitenyésztett sárgalázas szúnyogok a saját területükön kiszabadultak.
Végül idézem: “1938-ban egy budapesti tüzérszertár területén alakult meg a Magyar Királyi Honvédség Egészségügyi Ellenőrző Állomása. Ez 9 laboratóriumból, könyvtárból és kiszolgáló épületekből állt, földsánccal és kerítéssel védve. Foglalkoztak lépfene, tetanusz, paratífusz és pestis tenyésztésével, és ezeknek lövedék, bomba és diverzánsok általi célba juttatásával. Kísérleteztek ködképző berendezések és az ivóvíz hálózatok használatával. Elemezték a napsugárzás hatását a baktérium-aeroszol felhők fertőzőképességére. Készítettek fertőzött csokoládét, fogkrémet, és kölnit.”